Olvasási idő: 8 perc
72 munkatárs. Növekvő árbevétel. Hat vezető. Egy sikeres vállalkozás.
Papíron minden adott ahhoz, hogy az ügyvezető végre azzal foglalkozzon, amivel igazán kellene: a cég jövőjével, üzletfejlesztéssel, stratégiai döntésekkel, új lehetőségekkel.
A valóság azonban egészen más.
Reggel 8:42-kor egy ajánlat vár jóváhagyásra.
9:15-kor az értékesítési vezető kérdez rá egy kedvezményre.
10:20-kor reklamáció érkezik egy fontos ügyféltől.
11:30-kor valaki megkérdezi, felvehetnek-e még egy embert a csapatba.
Délután az egyik vezető két kolléga konfliktusát viszi be hozzá.
Nap végén pedig még átnéz egy szerződést, mert „jobb, ha ő is látja”.
Az ügyvezető este úgy áll fel az asztaltól, hogy egész nap dolgozott – csak éppen a saját munkájára alig maradt ideje.
Ismerős?
A probléma sok növekvő vállalkozásban ugyanaz: az ügyvezető észrevétlenül a cég legdrágább asszisztensévé válik.
Pedig nem az a baj, hogy nem tud delegálni
Könnyű lenne azt mondani: „Az ügyvezetőnek meg kell tanulnia elengedni a feladatokat.”
Csakhogy ez gyakran félrediagnosztizálja a problémát.
Egy 15–20 fős vállalkozásban teljesen természetes lehet, hogy a tulajdonos szinte mindent tud. Ott ül néhány méterre a kollégáktól, gyorsan megszületnek a döntések, és ha valami nem világos, egyszerűen megkérdezik tőle.
A cég azonban növekedni kezd. Lesz 30, 50, majd 70 vagy 100 munkatárs. Megjelennek a vezetői szintek, külön funkciók, több telephely vagy üzletág, új ügyfelek és egyre összetettebb folyamatok. A létszám megváltozik.
A működés azonban sokszor nem változik vele együtt.
És egyszer csak 70 ember dolgozik abban a rendszerben, amelyet eredetileg 15 emberre találtak ki.
Megnéztük, hányszor „kell az ügyvezető”
Egy szervezetfejlesztési helyzetben érdemes egy rendkívül egyszerű kérdéssel kezdeni: Egy átlagos héten hány olyan ügy kerül az ügyvezető elé, amelyet valójában a szervezet egy másik pontján is el lehetne dönteni?
Például:
- ajánlatok jóváhagyása,
- kedvezmények engedélyezése,
- reklamációk kezelése,
- operatív beszerzési kérdések,
- munkatársak felvétele,
- szabadságokkal kapcsolatos döntések,
- ügyfélproblémák,
- prioritások meghatározása,
- két terület közötti konfliktusok,
- vezetők olyan döntései, amelyeket inkább „biztos, ami biztos” alapon felvisznek az ügyvezetőhöz.
Tegyük fel, hogy egyetlen hét alatt 32 ilyen ügyet találunk.
Ha egy-egy kérdés csak 10–15 percet vesz igénybe, első látásra nem tűnik soknak.
Csakhogy nem pusztán percekről beszélünk. Minden ilyen helyzet megszakítja a figyelmet, új kontextusba kényszeríti a vezetőt, majd vissza kell térnie ahhoz, amit eredetileg csinált.
A Microsoft 2025-ös Work Trend Indexének adatai szerint a vizsgált tudásmunkások munkanapját átlagosan kétpercenként szakítja meg meeting, e-mail vagy üzenet, és a vezetők 52%-a úgy érzi, hogy a munkája kaotikus és széttöredezett. (Microsoft)
Ezért a 32 „Kinga, János, Péter, van egy perced?” típusú ügy valójában jóval többet vesz el, mint a rájuk fordított percek összege.
Elveszi a vezető fókuszát.
És éppen abból a munkából veszi el, amelyet helyette senki más nem tud elvégezni.
Mennyibe kerül valójában egy rossz helyen meghozott döntés?
Tegyük fel, hogy az ügyvezető hetente csak 8 órát tölt olyan operatív döntésekkel és egyeztetésekkel, amelyek megfelelő működés esetén egy vezetővel lejjebb is megszülethetnének.
Ez évente – 46 aktív munkahéttel számolva – 368 óra.
Ez több mint kilenc teljes 40 órás munkahét.
Az ügyvezető tehát évente több mint két hónapnyi munkaidőt fordíthat olyan kérdésekre, amelyeket nem feltétlenül neki kellene megoldania. De még csak nem is ez a legnagyobb veszteség. Hanem az, amit ez alatt nem csinál:
- nem foglalkozik új piacokkal,
- nem gondolkodik a következő két év üzleti modelljén,
- nem épít stratégiai kapcsolatokat,
- nem fejleszti megfelelően a vezetői csapatát,
- nem foglalkozik a cég következő növekedési szakaszával.
A legdrágább költség tehát sokszor nem az ügyvezető ideje.
Hanem az ügyvezető elmaradt stratégiai munkája.
Közben a vezetők sem tanulnak meg vezetni
Van azonban egy másik, kevésbé látható következmény is. Ha egy vezető bizonytalan helyzetben mindig felviheti a döntést az ügyvezetőhöz, idővel megtanulja: nem nekem kell döntenem.
Ha pedig az ügyvezető rendszeresen felülírja vagy ellenőrzi a vezetők döntéseit, kialakulhat egy különös szervezeti működés.
Vannak vezetők. Van vezetői meeting. Van szervezeti ábra. Csak valódi vezetői felelősség nincs.
Ez ma különösen veszélyes.
A Gallup 2026-os State of the Global Workplace kutatása szerint a vezetők engagementje 2022 és 2025 között 31%-ról 22%-ra esett vissza. (Gallup.com)
A Gartner 2026-os, közel 3000 munkavállaló és vezető megkérdezésével készült kutatásában pedig a vezetők 47%-a mondta azt, hogy többet várnak tőle, és keményebben kell dolgoznia, mint egy évvel korábban. (Gartner)
Vagyis miközben egyre nagyobb nyomás kerül a vezetőkre, sok szervezetben továbbra sem tiszta, hogy:
– Miről dönthet önállóan?
– Miért felel?
– Mikor kell bevonnia a saját vezetőjét?
– És mikor kell egyszerűen döntenie és vállalnia annak következményét?
A megoldás tehát nem az, hogy „delegálj többet”
Ez fontos különbség.
Nem lehet jól delegálni egy olyan szervezetben, amelyben nem egyértelműek a felelősségek és a döntési jogkörök.
Ha az ügyvezető egyszerűen hátrébb lép, de a működés nem változik, abból nem önálló szervezet lesz. Hanem káosz.
A McKinsey 2025-ös operating model kutatása is arra hívja fel a figyelmet, hogy önmagában a szervezeti ábra átrajzolása kevés. A hatékony működéshez azt is tisztázni kell, hogyan történik ténylegesen a munka, kinél vannak a döntési jogok, hogyan működnek együtt a területek, és ki birtokolja a kulcsfolyamatokat. (McKinsey & Company)
Ezért nem azt kell elsőként megkérdezni: „Mit tudna még delegálni az ügyvezető?”
Hanem azt: „Miért kerül ez a döntés egyáltalán az ügyvezetőhöz?”
Ez a kérdés egészen más irányba visz.
Mit érdemes ilyenkor megvizsgálni?
Először érdemes 1–2 héten keresztül összegyűjteni minden olyan ügyet, amely az ügyvezetőhöz kerül.
Utána minden esetnél feltenni négy kérdést:
- Valóban ügyvezetői szintű döntés volt?
Ha nem, akkor kinél kellett volna megszületnie?
- Tudja az illető, hogy ő dönthet róla?
Meglepően sok szervezetben erre nincs egyértelmű válasz.
- Megvan hozzá a szükséges információja és kompetenciája?
A döntési jog önmagában kevés. Tudás és információ nélkül csak felelősséget tolunk lefelé.
- Miért került mégis feljebb a kérdés?
Félelem a hibázástól? Korábbi vezetői felülírás? Bizalmatlanság? Nem tiszta folyamat? Hiányzó szabály? Két terület közötti rendezetlen felelősség?
Itt kezdődik az igazi diagnózis.
A cél nem az, hogy az ügyvezetőnek ne legyen dolga
Éppen ellenkezőleg. Az a cél, hogy azzal legyen dolga, amivel csak neki lehet. Egy növekvő vállalkozás ügyvezetőjének egyre kevésbé az a feladata, hogy minden problémát ő oldjon meg. Egyre inkább az, hogy olyan szervezetet építsen, amely képes nélküle is megoldani a problémák jelentős részét.
Ehhez pedig általában négy dolognak kell egyszerre fejlődnie:
– világos felelősségi körök,
– egyértelmű döntési jogkörök,
– működő vezetői rendszer,
– és olyan vezetők, akik nemcsak továbbítják a problémákat, hanem képesek dönteni is.
Ez az a pont, ahol egy vállalkozás működésében minőségi ugrás történhet.
Nem attól lesz professzionálisabb egy 70 vagy 100 fős cég, hogy több szabályzata, több meetingje vagy szebb szervezeti ábrája van. Hanem attól, hogy a megfelelő döntések a megfelelő szervezeti szinten születnek meg.
Egy egyszerű teszt ügyvezetőknek
Érdemes a következő héten egyetlen dolgot kipróbálni. Valahányszor valaki odalép Önhöz azzal, hogy: „Van egy perced?” jegyezze fel, miről volt szó.
A hét végén nézze végig a listát, és tegye fel a kérdést: „Ezek közül valóban hány ügyhöz kellettem én?”
Ha a válasz meglepően kevés, akkor valószínűleg nem időgazdálkodási problémája van. És nem feltétlenül delegálási problémája. Lehet, hogy a cég egyszerűen kinőtte a jelenlegi működési rendszerét. Ez pedig jó hír is lehet. Mert azt jelenti, hogy nem feltétlenül még többet kell dolgozni. Hanem másképp kell megszervezni a működést.
Ebben tud segíteni a Business Drive
A Business Drive szervezet- és vezetőfejlesztési munkája során abban támogatja a növekvő vállalkozásokat, hogy feltárják azokat a sokszor láthatatlan működési problémákat, amelyek lassítják a céget és túlterhelik az ügyvezetőt vagy a vezetői csapatot.
A szervezeti diagnózistól a felelősségi és döntési körök tisztázásán át a vezetői működés és együttműködés fejlesztéséig azon dolgozunk, hogy ne minden út az ügyvezetőhöz vezessen.
Mert egy jól működő szervezetben az ügyvezető értéke nem abban mérhető, hogy hány problémát képes személyesen megoldani.
Hanem abban, hogy képes-e olyan szervezetet építeni, amely egyre több problémát képes nélküle megoldani.
Keressen bennünket bizalommal. Elérhetőség: kinga.korcyl@businessdrive.hu