Stratégiák interkulturális kommunikációhoz

Olvasási idő: 4 perc

Mi történik akkor ha egy japán tárgyalópartner jelenlétében megtöröljük az orrunkat, vagy lelkesedésünkben túl gyorsan reagálunk egy finn partner gondolatára, vagy túl lassan egy olasz befektető felvetésére? Mi történik akkor ha egy brazil vagy indiai partnerünknek nemet mondunk egy javaslatára? Mit gondolnak a holland kollégák, amikor földbe döngölik a prezentációnkat, és mi történik akkor ha kritikai megjegyzést teszünk egy koreai kolléga hasonló prezentációjára, őszinte, konstruktív szándékkal?

A fenti esetekben a kulturális különbségek nem ismerete vagy alulértékelése miatt, a legjobb szándék ellenére is meghiúsulhatnak potenciálisan sikeres üzleti kapcsolatok.

A Business Drive csapata új workshoppal jelentkezik, interkulturális témában. A workshopot Farkas Márta (pszichológus, tréner, coach) vezeti, Kulturális Intelligencia témakörben. A képzés arról szól, hogyan fejleszthetőek az interkulturális kompetenciák és hogyan lehet sikeresen vezetni csapatokat nemzetközi környezetben. 

Melyek azok a témakörök, ahol szinte fényévekre vannak egymástól a kultúrák?

Erin Meyer kulturális dimenziói szerint:

• kommunikáció
• értékelés-visszajelzés
• meggyőzés módja
• vezetői stílus
• döntéshozatali mód
• bizalom
• konfliktuskezelés
• időmenedzsment

Persze erre felszisszennek akik a rejtett, vagy nem annyira rejtett előítéletekkel foglalkoznak, hogy nem kellene skatulyázni.

Ez így van!

Ennek ellenére léteznek különbségek a kultúrák között, csakúgy mint a gyümölcsfák között is. Ezek a különbségek nem arról szólnak, hogy az egyik kultúra jobb mint a másik, az egyik alma jobb mint a másik, nincs előjel, csupán arról szól, hogy eltér. Ezek az eltérések pedig a különböző történelmi és gazdaság-földrajzi hatásokból, éghajlati vagy akár nyelvi struktúrákból adódnak. Mert igen, a nyelvnek is van hatása a személyiségünkre (Chomsky). Hiába beszélünk anyanyelvi szinten akár több nyelvet is, az agyunk választ magának egyet, amin gondolkodik, működik. Az anyanyelvünknek és az ahhoz tartozó kultúrának komoly hatása van viselkedésünkre és arra ahogyan látjuk a világot.

Tehát annak elfogadása, hogy kulturálisan akár különbözőek is lehetünk, az alapja annak, hogy akarjuk megismerni a más kultúrából jövőket. Ha tudatosítjuk, hogy nem vagyunk egyformák, ez az első lépés a kíváncsiság felkeltéséhez más kultúrák iránt. Természetesen nem szűkíthető ez le csak a kultúrára, említhetném itt akár a generációs, társadalmi, gender vagy bármilyen human faktor menti különbözőséget is.

Minden relatív

Amikor a kulturális különbségek hatását vizsgáljuk interkulturális kommunikációkban, (kevésbé fontos az adott kultúra abszolút helye az alábbi skálán, sokkal inkább) a kultúrák közti relatív eltérés az amit figyelembe kell vennünk.

Ábra: Erin Meyer, The culture map: breaking through the invisible boundaries of global business (2014, New York, Public Affairs)

Amíg mi magyarok és a kommunikációs skála jobb felén, (High-context oldalán – “többértelmű”, ebben az összefüggésben) elhelyezkedő más kultúrák, mint pl. a spanyol, koreai, iráni, vagy lengyel, úgy gondoljuk, hogy a mondandónkat helyes úgy megfogalmazni, hogy ne becsüljük le a beszélgetőpartner szellemi képességeit és nem kezdünk minden magyarázatot általános iskolai szinten. Nekünk magyaroknak igen megalázó amikor a “nyugati” kultúrából jövő szakemberek alapvető fogalmakat és folyamatokat magyaráznak el. “Talán azt hiszik, hogy ezt nem tudjuk? Mit gondolnak ezek rólunk?”

Ezzel szemben a skála bal, Low-context oldalán (“egyértelmű”, ebben az összefüggésben) helyet foglaló kultúrák, mint a német, angol, amerikai, holland abból indulnak ki, hogy a hallgató semmit vagy nagyon keveset tudhat a témáról és nem helyes csak bennfentesen utalni a témához kapcsolódó alaptudásra, hanem érdemes azt összefoglalni, lehetőleg teljeskörűen és mindenképpen legalább háromszor. Számukra annak feltételezése, hogy a hallgató rendelkezik már ezekkel az információkkal és azt sugallni, hogy ez alap intelligencia vagy, hogy “hiszen ez köztudott,” legalább annyira arrogáns mint az előbbi esetben annak feltételezése, hogy a hallgatóság szellemi képessége alacsony.

Ha egy Low-context kultúrából jössz, a High-context kommunikáció titokzatosnak, átláthatatlannak vagy hatékonyatlannak tűnik. Gondoljunk csak arra, amikor közel-keleti vagy távol-keleti üzleti partnerekkel találkozunk. A tárgyalópartnerek motivációi és szándékai a legritkább esetben derülnek ki már a beszélgetés elején.

Ezzel szemben ha High-context kultúrából érkezünk, a Low-context kommunikáció szükségtelenül magyarázó, direkt, akár atyáskodó lehet.

Stratégiák Higher-context kultúrákhoz

• Amikor Higher-context kollégákkal dolgozunk, tanuljunk meg figyelni nem csak arra amit mondanak, hanem arra is amit ez nekik jelent. Ez praktikusan arról szól, hogy jelezzünk vissza, mi hogyan értettük az elmondottakat, tegyünk fel minél több tisztázó kérdést, még akkor is ha nekünk elsőre talán egyértelmű a helyzet. Tapasztalni fogjuk, hogy másoknak mennyire nem az.
• Igyekezzünk figyelni a testbeszédre. A High-context kommunikáció nagyon fontos eleme a testbeszéd, gesztusok. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, a mondandó jelentős részét elszalasztjuk.
• Ne formáljunk véleményt csupán az első benyomás alapján. Vegyük figyelembe, hogy saját kultúránk meglehetősen erős sztereotípiákkal ruház fel bennünket, ami evolúciósan a túlélésünket szolgálja, ebben az esetben viszont megakadályoz bennünket, hogy helyesen ítéljük meg beszélgetőpartnerünket.
• Ha mi szeretnénk valamit közölni, kerüljük a felesleges ismétlést.

Stratégiák Lower-context kultúrákhoz

• Legyünk transzparensek!
• Kezdjük a beszélgetést a fő mondanivalónkkal.
• Kommunikáljunk olyan világosan és pontosan ahogyan csak lehetséges.
• A tárgyalásokon fogalmazzuk meg elvárásainkat és ajánlatunkat pontosan. Ne számítsunk arra, hogy a partner megérti utalásainkat vagy a ki nem mondott gondolatainkat.
• A beszélgetés végén, foglaljuk össze újra a legfontosabb pontokat és azt, hogy mi fog következni ezután.
• Ha azt éreznénk, hogy a téma amit kommunikálunk nem a megfelelő módon került megértésre, itt nyugodtan visszakérdezhetünk, hogy érthetőek voltunk-e. Bizonyosan őszinte választ fogunk kapni.
• Ha a másik fél fogalmaz meg kérdést vagy elvárást, ne próbáljunk meg a sorok között olvasni. Kérdezzünk vissza, jól értettük-e, tegyünk fel tisztázó kérdéseket.
• Gyakoroljuk a kevésbé udvarias viselkedést. Ez természetesen nem udvariatlanságot jelent. De a Lower-context kultúrákban a túlzottan udvariaskodó, homályos körmondatok bizonytalanságot, határozatlanságot sugallnak.
• A megbeszélés után küldjünk egy összefoglaló e-mailt a legfontosabb pontokkal.

Stratégiák Multikulturális kommunikációhoz

Képzeljünk el egy csapatot amiben vannak amerikaiak, akik folyton összefoglalnak és mindent írásban, japánok, akik szinte csak a sorok között olvasnak, franciák, akik egyes szám második személyben beszélnek, angolok, Monty Python humorral és kínaiak, akik nagyon jól kerülgetik a forró kását.

Nos, hogyan ne értsük egymást félre?

TIPP a Low-context kultúrákhoz

A multikulturális kommunikációnak egyetlen stratégiája van: 

• Ahhoz, hogy mindenkihez eljusson a megfelelő információ, és minden feladat a leghatékonyabban legyen teljesítve, a megbeszélések lényegét szóban össze kell foglalni.
• Ezek után mindenkinek, egyenként meg kell fogalmazni ami az ő, saját feladata a projektből.
• Végül pedig mindezt írásban rögzíteni.

A cél az, hogy minimalizáljuk a félreértés esélyét. Ezeket a kommunikációs szabályokat már a csoport létrejötténél fontos lefektetni. Ne várjunk arra, hogy majd később kezeljük a felmerülő problémákat.

Összességében:

Különböző kultúrák találkozása mindig kihívásokat rejt, de ha kíváncsian és nyitottan, nem kevés alázattal közelítünk, akkor jó eséllyel hasonló attitűddel találkozunk a másik oldalon is. Ekkor kiderülhet, hogy sokkal több közös van bennünk, mint különböző. Az eltéréseink pedig kiegészíthetik, akár inspirálhatják egymást.

Itt tudhatsz meg még többet az interkulturális kommunikációs workshopról.